Cikkünk tárgya a szocialista rendszer bukása után Kelet-Közép-Európában kialakult háromfajta
kapitalizmusnak, a balti államok tisztán neoliberális, a visegrádi országok beágyazott
neoliberális, és Szlovénia neokorporatista rendszerének elemzése. Bemutatjuk, hogy a három
országcsoportban az eltérõ mértékû és arányú állami beavatkozás különbözõ intézményi
szerkezetre és teljesítményre vezetett négy fontos szférában: a piaci intézmények, az ipar
növekedése és szerkezetváltása, a társadalmi kohézió fenntartása, és a makrogazdasági
stabilitás területén. Az eltérõ rendszerek kialakulását két tényezõ összjátékával magyarázzuk.
E gyrészt kulcsszerepet tulajdonítunk a szocializmus összeomlását közvetlenül követõ
idõszak politikai döntéseinek. E lemezzük, hogy hogyan befolyásolta e döntéseket a szocialista
rendszer öröksége, és az, hogy a politika szereplõi az örökséget a nemzeti függetlenség és a
gazdasági fejlõdés zálogának vagy inkább akadályának tekintették-e. E különbségek azt is
érthetõbbé teszik, miért volt más és más mértékû a három kapitalista rendszerrel szembeni
társadalmi ellenállás, és miért tért el a politikai verseny és a kialakuló demokrácia jellege.
Másrészt kiemelt fontosságot tulajdonítunk a nemzetközi és transznacionális tényezõk,
különösen az Európai Unió és a nemzetközi nagyvállalatok hatásának.
| 